Természeti

Pár hete, egy szép őszi napon, gyűjtöttem egy csomó makkot Tatabányán, készítettem is belőlük egy fülbevalót. Nem tudom, mennyire lesz tartós, de a makk max megkukacosodni szokott, nem fonnyad össze úgy, mint például a gesztenye. Szóval lehet, egy lakkozással tartósíthatnám, bár nem szeretném, ha csillogna..
Meg készítettem egy bőr karkötőt magamnak, szintén a fiúm lehasznált övéből.

Bőr

A fiúmnak készítettem egy tolltartót (égettem bele a varrás mintájára vonalakat, de ez a képen nem nagyon látszik) meg az ezeréves bőrövéből egy "nasca-vonalas" karkötőt.
Amúgy imádom a bőr illatát, tapintását és nyikorgását, ha találok olcsón valami bőrcuccot, muszáj hazavinnem. Persze a nagyja megy a gyűjteménybe, használni nem használom, csak nézegetem őket.

Nyers kövek

Megint a Dunakavicsaim között turkáltam és találtam szép, medálnakvaló köveket. Ezek olyan kemények voltak, hogy nem lehetett beléjük karcolni, de jobb is. Olyan szépek így önmagukban! Pedig egyszerű parti kavicsok.
Amelyiknek nem tetszett a hátulja, azt bekendereztem, de például a középső lógós medál hátulja el lett rontva a ragasztó miatt. Zselés pillanatragasztóval kezdtem, aztán az elfogyott és egy folyóssal folytattam, ami átáztatta a kendert.
Nektek melyik ragasztó vált be hosszú távon? A pillanatragasztóban szeretem, hogy nagyon vékonyan tudom használni, van jobb és tartósabb?


Most ez a kedvencem, annyira szép, hogy a csigában enyhe kékes szín is van, meg hogy a kő is ilyen kerek.


Ezek pedig a kedvenc bambulós köveim (+ 1 csiga), ékszernek túl nagyok, de olyan jó hosszan nézni a Duna alkotta mintáikat.

Dunakavicsok

Kőcsiszolgatás, játék. A néni elég agyatlan lett mondjuk, de ez az egyszerű kőmedál a fonott kenderzsinegen kedves lett, nyáridéző, Dunaillatú.




Lenyomtattam a követ: